Kizárólag Magyarországon egészségügyi tevékenységet folytató egyészségügyi szakemberek részére.

Keresés

Menu

Close

BejelentkezésKijelentkezés TermékekTerápiás területekSzakmai tartalmakSzakmai tartalmakEseményekLetölthető anyagokVideókKapcsolat

Menu

Close

HáttérHáttérA COVID-19 áttekintéseA betegség kialakulásának patomechanizmusaLong COVIDVírusvariánsokPrevencióPrevencióVakcinatípusokAz immunválasz csökkenése és megerősítéseDiagnózisDiagnózisTünetekFokozott kockázatnak kitett betegekTesztelésKezelésKezelésA COVID-19 kezelésének lehetőségeiTerápiás irányelvekSzakmai tartalmakSzakmai tartalmakLetölthető szakmai tartalmakEseményekVideók


 

Vakcinatípusok

A vakcinák fejlesztése 

Az mRNS és működése

mRNS-vakcinák

Tab Number 4

Tab Number 5

Az mRNS-technológia kibővíti a már rendelkezésre álló prevenciós lehetőségeket
A vakcináknak öt fő típusa létezik. Az egyes oltóanyagok különböző típusú immunválaszt váltanak ki.

Élő attenuált kórokozót tartalmazó vakcinák

Az élő attenuált kórokozót tartalmazó vakcinák legyengített vírusokat tartalmaznak.1 A vakcina beadása után a legyengített vírusok képesek immunválaszt kiváltani, de patogenitásuk és virulenciájuk csökkent.1 Ezek a vakcinák nem biztos, hogy megfelelőek az immunsérült személyek számára.1,2

 

Az élő attenuált kórokozót tartalmazó vakcinák erős neutralizáló antitestválaszt, valamint CD4+ és CD8+ T-sejtek által mediált immunitást váltanak ki.3

Inaktivált kórokozót tartalmazó vakcinák

Az inaktivált kórokozót tartalmazó vakcinák előállításához a vírust kitenyésztik, majd hőkezeléssel vagy kémiai kezeléssel elpusztítják.1 Az inaktivált kórokozót tartalmazó vakcinákat az immunsérült személyek jellemzően jól tolerálják.2

Az inaktivált kórokozót tartalmazó vakcinák erős  neutralizáló antitestválaszt3, azonban csak mérsékelt T-‑sejtek által mediált immunválaszt váltanak ki.3

Fehérjealapú vakcinák

A fehérjealapú vakcinák a betegséget okozó patogén antigén alegységeit tartalmazzák, azonban genetikai anyag nem található bennük.4 Ezek a vakcinák általában adjuvánsokat tartalmaznak, azaz olyan anyagokat, amelyek növelik a vakcina által kiváltott immunitást.4-6

A fehérjealapú vakcinák erős neutralizáló antitestválaszt és mérsékelt T-sejtek által mediált immunválaszt váltanak ki a célzott kórokozóval szemben.3,6

mRNS-vakcinák

Ezek a vakcinák hordozó molekulákba, például lipid nanorészecskékbe csomagolt, in vitro átírt mRNS-t tartalmaznak.7 Amikor egy sejt ezt feldolgozza, az mRNS olyan antigén tulajdonságú fehérjéket termel, mint a betegséget okozó vírusé, ami immunválaszt vált ki.8

 

Az mRNS-vakcinák erős neutralizáló antitestválaszt9, valamint CD4+ és CD8+ T-sejtek által mediált immunválaszt váltanak ki.10,11

Vírusvektor-vakcinák

Ezek a vakcinák egy fertőzés kiváltására nem képes  vírust tartalmaznak, amely képes ugyanolyan antigén alegységeket termelni, mint a kórokozó vírus.1,12 

A vírusvektor-vakcinák erős neutralizáló antitestválaszt, valamint CD4+ és CD8+ T-sejtek által mediált immunitást váltanak ki.1,3,13
A vírusvektorok némelyike ellen már kialakult immunitás csökkentheti a védőoltás hatásosságát és  immunogenitását.1,13

 

További információkTudjon meg többet a COVID-19 diagnosztizálásáról

Tudjon meg többet a COVID-19 diagnosztizálásáról és arról, hogy kik tekinthetők a súlyos COVID-19 szempontjából fokozott kockázatú betegeknek

TünetekLoading
 Fokozott kockázatnak kitett betegek
Loading
TesztelésLoading
Hivatkozások

1. Ghattas M et al. Vaccines (Basel) 2021;9:1490.
2. UK National Immunisation Office. Chapter 3: Immunization guidelines: information for healthcare practitioners. https://www.hse.ie/eng/health/immunisation/hcpinfo/guidelines/ Letöltés dátuma: 2023.12.04.
3. Jeyanathan M et al. Nat Rev Immunol 2020;20:615–632.
4. Dolgin E. Nature 2021;599:359–360.
5. Arunachalam PS et al. Nature 2021;594:253–258. 
6. Pollet J et al. Adv Drug Deliv Rev 2021;170:71–82.
7. Tenchov R et al. ACS Nano 2021;15:16982−17015.
8. Ball P. Nature 2021;589:16–18. 
9. Cromer D et al. Lancet Microbe 2022;3:e52–e61.
10. Vogel AB et al. Nature 2021;592:283–289. 
11. Sahin U et al. Nature 2021;595:572–577.
12. Lundstrom K. Viruses 2020;12:1324.
13. Ramasamy MN et al. Lancet 2020;396:1979–1993.

Az mRNS képes használni a sejtek saját gépezetét Bevezetés

A hírvivő vagy messenger RNS-t (mRNS-t) 1961-ben fedezték fel,1,2 de az első, humán felhasználásra ideiglenesen  engedélyezett COVID-19 elleni mRNS alapú vakcinára 2020 végéig kellett várni3, – vagyis ez közel 60 év kutatás eredményeként valósulhatott meg.

Ahhoz, hogy jobban megértsük ezeknek az újfajta mRNS-alapú vakcináknak a működését, tisztáznunk kell néhány alapvető molekuláris biológiai folyamatot.

Az egyik alapvető folyamat során a sejtek DNS-ről RNS-t, az RNS-ről pedig fehérjéket készítenek.
4 Fontos, hogy megértsük, mi a különbség az RNS és az mRNS között. Az RNS ribonukleotid egységekből álló polimer ribonukleinsav, míg az mRNS egy olyan RNS, mely genetikai információt kódol a fehérjeszintézishez.5     

A molekuláris biológia centrális dogmája4
(A DNS, az RNS és a fehérjék közötti információáramlás)

Transzkripció

A transzkripció vagy átírás a fehérjeszintézis egyik szakasza, melynek során a DNS-ből származó  kódolt genetikai információ alapján érett mRNS-molekula jön létre a sejtmagban.5

Mik azok az RNS-molekulák?

Az RNS-molekulák fehérjekódoló és nem fehérjekódoló funkciók szerint oszthatók fel.5 A fehérjekódoló RNS-eket mRNS-eknek hívjuk. Az mRNS-alapú vakcinák módosított fehérjekódoló mRNS-t használnak a célantigének előállításához.6

Transzláció

A transzláció a fehérjeszintézis második szakasza, melynek során a templátként használt mRNS-ről fehérjék szintetizálódnak a sejtmagon kívül.5,7

Mik azok a kodonok?

A kodon három nukleotidból álló szekvencia, amely egy aminosavat határoz meg a polipeptidláncban.8
 

Az mRNS degradációja

Az mRNS spontán lebomlik, vagy enzimek bontják le a sejten belül.9,10

Lebomlását követően az mRNS többé nem tud részt venni a transzláció folyamatában, tehát nem használható fel újabb fehérjék készítéséhez.9

Hogyan veszik át az irányítást a vírusok?

A vírusok a gazdasejt mRNS transzlációs útvonalait használják fel a replikációjukhoz.11,12

További információkTudjon meg többet a COVID-19 diagnosztizálásáról

Tudjon meg többet a COVID-19 diagnosztizálásáról és arról, hogy kik tekinthetők a súlyos COVID-19 szempontjából fokozott kockázatú betegeknek

TünetekLoadingLoading
 Fokozott kockázatnak kitett betegek
TesztelésLoading
Hivatkozások

1.  Brenner S et al. Nature 1961;190:576–581. 
2.  Gros F et al. Nature 1961;190:581–585. 
3.  GOV.UK Archive:Information for Healthcare Professionals on COVID-19 Vaccine Pfizer/BioNTech (Regulation 174) https://www.gov.uk/government/publications/regulatory-approval-of-pfizer-biontech-vaccine-for-covid-19/information-for-healthcare-professionals-on-pfizerbiontech-covid-19-vaccine Letöltés dátuma:2023.12.04.
4.   Crick F. Nature 1970;227:561–563.
5.   Li J and Liu C. Front Genet 2019;10:496. 
6.   Wadhwa A et al. Pharmaceutics 2020;12:102. 
7.    Bertram G et al. Microbiology 2001;147:255–269.
8.   Cannarozzi G et al. Cell 2010;141:355–367. 
9.   Karamyshev A and Karamysheva Z. Front Genet 2018;9:431. 
10. Brandhorst B and McConkey E. J Mol Biol 1974;85:451–463. 
11.  V'kovski et al. Nat Rev Microbiol 2021;19:155–170.
12. Finkel et al. Nature 2021;594:240–245. 

Az mRNS technológia a vakcinafejlesztés és -előállítás új alternatívájaTervezés és megvalósítás

Az mRNS-vakcinák lipid nanorészecskékbe ágyazott fehérje antigéneket kódoló mRNS-szálakat tartalmaznak.1,2

Tévhit: az mRNS-vakcinák a célzott vírussal való megfertőződést okozhatnak.

Tény: az mRNS-vakcinák nem tartalmaznak élő vírust.3,4

 

Tévhit: az mRNS-vakcinákat az emberi szervezet számára mérgező  kémiai anyagok felhasználásával állítják elő.

Tény: Az mRNS-vakcinák gyártási folyamata során nem alkalmaznak mérgező kémiai anyagokat.2,4

További információk a tervezésről és a megvalósításról

A betegséget okozó patogének jellemzően antigéneket, általában fehérjéket  hordoznak  a felszínükön.

  1. Az adott kórokozó meghatározott antigénjének azonosítása után az antigént kódoló gént szekvenálják és génsebészeti technológiával úgy alakítják át, hogy mRNS-szálak termelődjenek belőlük.1
  2. A nagy tisztaságú mRNS-molekulákat ezután lipid nanorészecskékbe csomagolják és a sejtekbe juttatják.1,2,5
Az emberi szervezetben zajló folyamatok: Fehérjék transzlációja és immunválasz

A védőoltás beadását követően a nanorészecskékbe zárt mRNS-t a sejtek felveszik, az mRNS kiürül a citoplazmába, majd transzláció révén fehérje antigének készülnek róla, amelyek immunválaszt váltanak ki.1,2

Tévhit: az mRNS-vakcinák képesek megváltoztatni az emberi DNS-t.
Tény: az mRNS nem tud bejutni a sejtmagba, ezért nem képes a DNS megváltoztatására.2,4


 

Tévhit: az mRNS idővel felhalmozódhat a szervezetben.
Tény: az mRNS nem marad a sejtben, mivel a  természetes folyamatok révén lebomlik.2

További információk a fehérjetranszlációról és az immunválaszról
3. Miután bekerültek a sejtbe, a lipid nanorészecskék a citoplazmába ürítik a bennük lévő mRNS-t.1

4. A citoplazmában a gazdasejt sejtműködési folyamatai során az mRNS-ről fehérjék képződnek, melyek antigénként fognak viselkedni.1
 
5. Az újonnan szintetizált fehérje antigéneket az immunrendszer észleli, ami erős immunválaszt vált ki. Ebben az immunválaszban antitestek és T-sejtek is részt vesznek, amelyek specifikusan felismerik az antigént és reagálnak rá.6 Az immunrendszer az antigén-specifikus immunválasz során „megjegyzi” az antigént. A kórokozóval (vagy annak részeivel) való későbbi találkozás gyors és erőteljes immunválaszt fog kiváltani.6
Vakcinaplatform

Az mRNS-vakcinafejlesztési platform új védőoltások gyors kifejlesztését és tömeges alkalmazását teszi lehetővé.1,3

Tévhit: A COVID-19 elleni mRNS-vakcinák kutatás-fejlesztési idejét lerövidítették.

Tény: A COVID-19 mRNS vakcinák esetében már létező technológiát alkalmaznak. A vakcinafejlesztési folyamatot anélkül gyorsították fel, hogy bármilyen szükséges kutatási, fejlesztési vagy  engedélyezési lépést kihagytak volna.1,2

További információk a vakcinaplatformról
A mutálódó kórokozók által okozott fertőző betegségek kihívás elé állítják a hagyományos vakcinafejlesztési platformokat. Az új, hirtelen járványkitörések gyors és hatékony választ követelnek.1–3
Az mRNS-vakcinaplatform gyors és rugalmas, mivel a génszekvencia rendelkezésre állása esetén új mRNS-vakcinák rövid idő alatt történő kifejlesztését teszi lehetővé.1-3
További információkTudjon meg többet a COVID-19 diagnosztizálásáról

Tudjon meg többet a COVID-19 diagnosztizálásáról és arról, hogy kik tekinthetők a súlyos COVID-19 szempontjából fokozott kockázatú betegnek

TünetekLoading
Fokozott kockázatnak kitett  betegek
Loading
TesztelésLoading
Hivatkozások

1.  Maruggi G, et al. Mol Ther 2019;27:757 -722.
2. Pardi N, et al. Nat Rev Drug Discov 2018;17:261 -279.
3. Ghattas M, et al. Vaccines  2021;9:1490.
4. CDC Myths and Facts about COVID-19 Vaccines
https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/vaccines/facts.html
Letöltés dátuma: 2023.12.05.
5. Tenchov R, et al. ACS Nano 2021;15:16982 -17015.
6. Pollard AJ and Bijker EM. Nat Rev Immunol 2021;21:83 -100.

Prevenció Long COVID

Tudjon meg többet a leggyakoribb poszt-COVID állapot során tapasztalt tünetről

További információLoading

Gyógyszerbiztonság:
Telefon: +36-1-488-3730
Fax (díjmentes): 068010-9879
Mobiltelefon: +36-30-383-8906 (24h)
e-mail: [email protected]

PfizerMed fiók

Kérjük, jelentkezzen be vagy regisztráljon, hogy hozzáférhessen a Pfizer gyógyszerekkel és oltóanyagokkal, különböző orvosi szakterületekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos információkhoz.

BelépésRegisztrációFelhasználói fiókKijelentkezés

Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft.
1123 Budapest, Alkotás u. 53.
MOM Park "A" épület
Telefon: +36 1 4883700
E-mail: [email protected]

Felhívjuk figyelmét, hogy a PfizerMed tartalma kizárólag egészségügyi szakembereknek szól.

 

PP-UNP-HUN-0406 | Lezárás dátuma: 2024. február 8.